Farkas Ilonka (1914–1999 )
Iskoláit Budapesten, az Angolkisasszonyoknál végezte, ahol —édesapja kívánságára— tanítónői oklevelet is szerzett. Ezután, 1934-ben kezdte meg tanulmányait a Zeneakadémia ének-, majd operatanszakán, ahol Maleczky Bianka növendéke volt. Diplomáját operaénekesi szakon 1939-ben nyerte. A Zeneakadémia növendékhangversenyein dalok és áriák előadásával többször is fellépett, 1936-tól már ezeken is az „Ilonka” művésznevet használta. Az Operaház azonnal szerződtette, első szerepe Puccini Bohéméletének Mimije volt Failoni vezényletével, és ezzel olyan sikert aratott, hogy még abban az évben ezt a szerepet a párizsi Nagyoperában is elénekelhette. Rövidesen a magyar zenei közélet kimagasló személyisége lett. Gyakran szerepelt az Operaházban, a Rádióban (rendszerint egyenes adásban), a Zeneakadémián, a Vigadóban, a Hubay palotában, a Károlyikertben is. Számos más magyarországi helységben is fellépett. Külföldi vendégszereplései: Bécs, Genf, Krakkó, Lancaster, Párizs, Varsó, a balti államok. Állandó szerződést sehonnan sem fogadott el. Az Operaházban nagy sikerrel szerepelt Beethoven Fidelio (Marcellina), Bizet Carmen (Micaela), Debussy A tékozló fiú (Anya), Gounod Faust (Margit), Mozart A színigazgató (Madame Herz), Pergolesi Az úrhatnám szolgáló, Puccini Bohémélet, Turandot (Liu), Verdi Don Carlos (Erzsébet), Traviata című operáiban és Kodály Székelyfonójában (Leány). Hangversenyénekesnőként Bach Karácsonyi oratóriumában, János passiójában, Beethoven IX. szimfóniájában és Missa solemnisében, Händel Messiás, Haydn Teremtés, Krisztus hét szava oratóriumában, Kodály Budavári Te Deumában, Missa Brevisében, Liszt Esztergomi miséjében, Koronázási miséjében, 23. és 137. zsoltárában, Mozart Requiemjében, Saint-Saens Karácsonyi oratóriumában aratott sikert. Dalénekesnőként főleg Brahms, Kodály, Mendelssohn, Mozart, Schubert, Schumann, Richard Strauss dalainak előadásával vált ki, legkedvesebb dala Mozarttól Az ibolya volt. Hangversenyein koloratúr-bravúráriákat is műsorra tűzött, sikerrel énekelte Bellini Normájából a Casta diva nagyáriát, Thomas
Mignon-jából a polonaise-t, Angliában Erkel Hunyadi László című operáját népszerűsítette a
két nagyária: a La Grange-ária és Gara Mária cabalettájának előadásával. Muszorgszkij-dalt is
műsoron tartott, szükség esetén operettrészleteket, népdalokat, magyar nótákat is szívesen
énekelt.
1954-ben az Operaházból „osztályidegen” volta miatt elbocsátották, ezután csak vidéki
zeneiskolákban, alapfokú énektanárnőként kapott állást, Ceglédre, Albertirsára járt tanítani.
Csak Kodály közbenjárására sikerült Budapesten is zeneiskolai énektanárnői álláshoz jutnia, a
IX. kerületi zeneiskolában. A Mátyás templomhoz mindezek ellenére hűséges maradt.
1974. június 23-án énekelt utoljára a Mátyás templomban, 1999. augusztus 30-án húnyt e el
Budapesten.