Mivel a dalokat ismerem most a hegedűjátékra figyeltem,nagyon szép volt.

Válasz

Kedves Béla!
Az elmúlt 10 évben módszeresen gyűjtöttem és vásároltam a magyar nóta 20. századi történetét rekonstruáló hanganyagot, valamint a szerzők életéről, életművéről szóló tárgyi és egyéb dokumentumokat. A birtokomban lévő dokumentumok és tárgyak minősége és mennyisége alkalmas arra, hogy a nóta 20. századi történetét antológiai igényességgel feldolgozzam.
Ha a magyarság túléli azt az anyagi-kulturális-szellemi lepusztulást, amelyet - bár nagyon sérelmez, most még - engedelmesen tűr, akkor talán lesz mód az anyag közlésére.

Előzmény

Válasz

Kedves Péter! Nagyon köszönöm kedvességed és munkád, mellyel próbáltál minket Sándor Jenő életútját jobban megismerni. Igen, jól látod, sajnos a nótairodalom ismerete kevésbé érdekli a nótakedvelők sorait, pedig nem ezt érdemelnék azok a hírességek, akiknek köszönhetjük nótáink dúdolását.
Ezt magam is tapasztalom a Nótateszt-re küldött válaszok mennyiségéből, pedig megítélésem szerint nem nehezek a feltett kérdéseim.
Szeretném megkérdezni, hogy honnan van ennyi anyagod a felsorolt nótaszerzőkről? Azért tudnám neked javasolni, hogy bizonyos időközönként összeállíthatnál a felsorolt nótaszerzőkről egy rövidített életpálya-leírást, és feltehetnéd mindkét Nótaoldalra. Lehet, hogy nagyobb lenne a fogadtatása, mint a kvízkérdéseknek. Kérlek gondold meg!
Köszönöm még egyszer:
Béla

Válasz

Kedves Béla! Tekintettel arra, hogy rajtad kívül senkit sem érdekelt a Sándor Jenő-vetélkedő, a megfejtés mellett az Ányos Laci, Sas Náci, Magyarádi Jenő, Kárpáth Zoltán, Kondor Ernő, Járossy Jenő, Nádor József, Balázs Árpád vagy Fráter Loránd életművét feltáró vetélkedőre összeállított kérdéssoraimat nem közlöm. Úgy látszik, nemcsak az igényes nóta és annak igényes előadása, hanem a nótairodalom iránt érdeklődő közönség is megkopott számosságában az utóbbi években; miközben a silány, bulvármédia által az igénytelenségbe taszítás céljával népszerűsített műfajok tobzódnak.

Sándor Jenő Székelykeresztúron született. A Farcádi előnevet a család származási helyére való utalásként használta a szerző.

A születési dátumot eltaláltad.

Uzdóczy Zadravecz István a helyes megfejtés. Számos levelét őrzöm a kiváló egyházi elöljárónak, amelyeket Sándor Jenőhöz írt.

"A messzi olasz ég alatt" Szirmai-szerzemény. Király Ernő énekelte. A vesztes 1. világháború után feledésbe merült. Nem ártana, ha pl. Tolnay Andris műsorra venné, jól állna neki.

"Magyar Királyi Csendőrség cigányzenekarának címzetes prímása" - ilyen titulus és zenekar nem lis étezett.

Az első és a kedvenc nótáját is eltaláltad.

Sebestyén Géza hozta össze Sándor Jenőt Szenes Andorral.

Valóban, Hegyi Anna és Cselényi, és államrendőrségi segédfogalmazó nem volt Enyeden.

Dezséri Bachó István a helyes megfejtés.

12b és 13d valóban, de utóbbi csak azért, mert a Nyugati pályaudvaron lakott!

A Mezei pacsirtát Szegeden mutatták be.

Válasz

Köszönöm Péter a segítséged amit adtál Sándor Jenő életútjának megismeréséhez. Mert valóban, a helyes válaszokból össze tudjuk állítani kiváló nótaszerzőnk életútjának főbb részleteit.
Természetesen egyetértek a december 10-i határidővel, más nótaszeretőtől sem vegyük el a " játék " örömét. Bízom benne, hogy mások is be fognak kapcsolódni az ismeretszerzés ezen formájába.
Köszönöm:
Sánta Béla

Előzmény

Válasz

Kedves Béla! A bejegyzést te hoztad létre, én csak segítséget adok ahhoz, hogy a Sándor Jenő életművéről szóló vetélkedőben minél pontosabb válaszok szülessenek. Szívesen értékelem a tesztre adott válaszaidat már most, vagy ha úgy ítéled meg, hogy érdemes a válaszadás lehetőségét - mondjuk, december 10-i határidővel - másoknak is megadni, akkor kérlek, ezt erősítsd meg.

Előzmény

Válasz

Kedves Péter! Alaposan feladtad a leckét, a Sándor Jenő életéről összeállított 13+1 tesztkérdéseddel. Ugyanis nekem csak annyi szakirodalmi ismeretem van Sándor Jenőről, amennyit Leszler József írt a Nótakedvelők című könyvében. Most ugyan megpróbálkozom a teszt kitöltésével, de a válaszaim több mint fele tipp. Kíváncsi vagyok, hogy mennyire tudok ráérezni kedvenc nótaszerzőm élettörténetére.

1.) a
2.) b
3.) c
4.) b
5.) a
6.) b
7.) a
8.) c
9.) b
10.) c
11.) f
12.) b
13.) d
13+1.) b
Kedves Péter! Köszönöm az összeállítást, ebből is sokat tudok tanulni.
Béla

Válasz

Köszönöm a munkáját Péter, ezekről valóban lehet gondolkodni, és utánanézni a szakirodalomban.

Előzmény

Válasz

Íme egy kis segítség, ötlet a kiíráshoz:

1. Hol született Sándor Jenő?
a) Székelyudvarhelyen
b) Székelykeresztúron
c) Farcádon

2. Mikor született Sándor Jenő?
a) 1901. január 23-án
b) 1891. június 30-án
c) 1899. március 20-án

3. Melyik egyházi elöljáró volt Sándor Jenő rabtársa a szovjet megszállás után?
a) Ravasz László püspök
b) Uzdóczy Zadravecz István püspök
c) Mindszenthy József hercegprímás

4. Melyik nem Sándor Jenő szerzeménye?
a) A messzi olasz ég alatt
b) Felvidéki riadó
c) Horthy Miklós katonája vagyok
d) Nincs több dalom

5. Mely tisztséget nem töltötte be Sándor Jenő az alábbiak közül?
a) Külföldieket Ellenőrző Országos Központi Hatóság helyettes vezetője
b) Miniszteri tanácsos
c) Fráter Loránd Társulat elnöke
d) Magyar Királyi Csendőrség cigányzenekarának címzetes prímása

6. Melyik az első magyar nótája Sándor Jenőnek?
a) Miért nem szabad, szeresselek
b) Halványsárga rózsa
c) Szerelmes vagyok én, szép asszony
d) Nem tudom, az életemet

7. Melyik volt kedvenc nótája Sándor Jenőnek?
a) Öreg cigány
b) Lenn a Szamos partján
c) Ütött-kopott öreg csárda
d) Százforintos bankó

8. Sándor Jenő és Szenes Andor, Szenes Iván édesapja a 30-as években elválaszthatatlan szerzőpárost alkottak. Ki hozta össze őket?
a) Sebestyén Géza, a Városi Színház igazgatója
b) Csortos Gyula, a „Weekend” c. operett Szilárd Tódor-ja
c) A Budai Színkör egyik premier előadásán találkoztak

9. Mikor volt Sándor Jenő első önálló nyilvános szerzői estje Budapesten és kik énekelték először a nótáit nyilvános hangversenyen?
a) 1920-ban Király Ernő és Sárossy Mihály közreműködésével
b) 1924-ben Hegyi Anna és Cselényi József közreműködésével
c) 1929-ben Szedő Miklós és Komlóssy Emma közreműködésével
d) 1922-24 között Kiss Ferenc és Nagy Izabella közreműködésével

10. Mi nem volt Sándor Jenő Nagyenyeden?
a) közigazgatási gyakornok a Vármegyeházán
b) elemi és középiskolás
c) államrendőrségi segédfogalmazó

11. Ki nem volt tagja a Sándor Jenő prímás vezetésével alakult ún. úrizenekarnak?
a) Kahle Frigyes brácsás, az Állami Pénzverde igazgatója
b) Szőllőssy Ferenc cimbalmos, a Magyar Királyi Rendőrzenekar karmestere
c) Dr Láng Gyula, Garai Gyula, kontrás
d) Dezséri Bachó István klarinétos, a Magyar Királyi Honvédzenekar karmestere
e) Dr. Szilágyi Béla kisbőgős, a rendőrség gazdasági hivatalának helyettes vezetője
f) Kazacsay Imre, terces
g) Szilaveczky Lajos nagybőgős, rendőrfőtanácsos

12. Mikor jelent meg az első magyarnóta hanglemez Sándor Jenő szerzeményével?
a) 1926-ban a Parlophonnál
b) 1924-ben a Columbiánál
c) 1927-ben a His Master’s Voice-nál

13. Melyik az egyetlen nem igaz állítás Sándor Jenőről?
a) 1945 áprilisában letartóztatták és a Népbíróság 7 évi börtönre ítélte
b) 1952. május 1-én szabadult, és egyidejűleg Balmazújvárosba telepítették ki a kommunisták, ahol a téglagyárban dolgozott
c) Jogi tanulmányait a kolozsvári egyetemen végezte
d) 1918. végétől vagonlakó volt a Keleti pályaudvaron
e) Hegedűjátékáról Columbia gramofonlemez készült
f) Több száz magyar nótát, operettet, verbunkost, jazz-számot, hallgatót, csárdást írt
g) Csak 1956 végén költözhetett vissza Budapestre, miután 1953. júliusától Gödöllőn élt

13+1. Melyik állítás nem igaz Sándor Jenőről?
a) szülei muzsikusok voltak
b) már az 1. világháború kezdetén megjelentek nyomtatásban első szerzeményei
c) Első operettjének címe: Halványsárga rózsa
d) 1939-ben volt „Mezei pacsirta” c. operettjének bemutatója a Városi Színházban

Előzmény

Válasz

Bocsánatot kérek minden kedves, a megmérettetésbe bekapcsolódni vágyó nótabarátomtól, hogy még aznap elmondtam a megoldást, amikor feltettem a kérdést. Ígérem, hamarosan kárpótolni fogok minden, játékról lemaradt klubtagot, mégpedig továbbra is Sándor Jenő-szerzeményekkel.
Üdv:
Béla

Válasz