Lukácsy Sándor (Arad, 1835. február 15. – Budapest, 1907. november 10.) színműíró, a budapesti Népszínház rendezője.

Előkelő nemes közbirtokos szülők fia. Az aradi gimnáziumban tanult; tanulmányait azonban megszakította a szabadságharc, melynek lezajlása után, szüleinek teljes elszegényedése miatt, kénytelen volt végképp szakítani az iskolával. Így lépett a színi pályára és 1851-ben Kolozsvárra ment és nagypénteken Kaczvinszky és Laczkóczy társulatához állt be. Itt és a vidéki színpadokon mint színész és rendező működött. 1873-ban a fővárosi István-téri Miklósi-színházhoz szerződött művezető rendezőnek. Miklósi azonban megbukott és Lukácsy vendégszerepelni ment. 1876. március 1-től a pesti Népszínház főrendezője volt 22 évig. Színműírói pályája az 1860-as évek elején kezdődött; darabjai rövid időn belül nevesek és kapósak lettek a vidéken és a fővárosban; három-négy színműve is jelent meg évenként.
Cikkei, tárcái, elbeszélései a Nyitramegyei Lapokban (1886. 10. sz. Blaha Lujza); a Színművészeti Lapokban (1894. Magyar színészet az 50-es években, Mikor én színész lettem); a Fővárosi Lapokban (1896. 190. sz. Erzsi); a Budapesti Hírlapban sat.
Munkái
A vén czigány. Énekes víg magánjelenet. Pest, év n.
A veres hajú. Eredeti népszinmű három felv. zenéje Erkel Elektől. Bpest, 1883. (Népszinház műsora 1.; először adatott a budapesti népszinházban 1877. jún. 2. száznál többször adák. Németül: ford. Vécsey Leu. U. ott, 1884.)
Ágnes asszony, ered. npsz. három felv. U. ott, 1883., zenéje Erkel Gyulától. (Népszinház műsora 3., először a népszinházban 1879. febr. 21.)
Kósza Jutka, ered. népszinű három felv. U. ott, 1883. (Népszinház műsora 4._ először a népszinházban 1878. júl. 20.)
Az Isten keze, ered. népszinmű három felv. U. ott, 1883. (Népszinház műsora 13.)
A tükör. Dramolette egy felv. U. ott, ...