Kondor Ernő (1881-1951)

Színész, kabaréigazgató, nótaszerző. Balassagyarmaton született 1881. (más forrás szerint 1884) március 26-án. Elhunyt Budapesten, 1951. március 17.-én.
Balassagyarmaton volt banktisztviselő, majd majd 1904-ben elvégezte az Országos Színészegyesület Színészképző Iskoláját, Aradon, Debrecenben és Kassán játszott. Rövid ideig Párizsban élt. Váratlan örökséghez jutva, 1907. március 1-jén a Teréz körút 28. szám alatt kibérelt egy bolthelyiséget, színpadot állított fel benne, asztalokat és székeket tett a nézőtérre, hogy a vendégek az előadás közben meg tudjanak vacsorázni, és 1907. március 1-jén megnyitotta a Fővárosi Cabaret Bonbonniere néven az első pesti kabarét. A nyitó előadás elé a fiatal Molnár Ferenc írt prológust, amelyet egy szintén fiatal színész, Somlay Artúr mondott el. Kondor Ernő fiatal, tehetséges írókat, költőket keresett, hogy a kabaré színpadán szerzeményeiket felolvasva egy kis kultúrát csempésszen az előadásba. Az első este Szép Ernő olvasta fel rigmusait. Majd néhány nappal később Kondor felkereste Nagy Endrét, a Nagyváradon Ady Endrével együtt újságíróskodó ifjú írót, hogy olvasson fel műveiből.Nagy Endre erre így emlékezik A kabaré regénye című könyvében: „Egy tavaszi reggel Kondor Ernő odajött hozzám a New York kávéházban, bemutatkozott, és elmondta, hogy ő szeretné a komoly irodalmat bevezetni a kabaréjába, és elhatározta, hogy esténként egy-egy íróval fogja felolvastatni valami novelláját. Mindennap egy másikkal. Megkérdezte hát, hogy hajlandó lennék-e én ezt a sort elkezdeni. Ma este mindjárt el is mehetnék, külön munka nem kell hozzá, elég, ha valami már megjelent novellámat olvasom fel. Ő hajlandó lenne húsz koronát fizetni a fáradságomért.”
A felolvasás elmaradt, mert az egyik néző hangos ásítozásba kezdett. Nagy Endre erre egy történet elmesélésébe fogott, amelyben egy nap alatt kellett volna a királyi udvarba vadszamarat hozatni: „Én tudok egy módszert, amivel huszonnégy óra alatt is elő lehet állítani egy teljesen kifejlett vadszamarat. Vegyetek egy szelíd szamarat, öltöztessétek szmokingba, és ültessétek a kabaréban a hatkoronás helyre. Ott majd megvadul.”
A siker óriási volt. Másnaptól már hivatalos ásítozókat és bekiabálókat szerződtetett a tulajdonos. Nagy Endre ettől fogva hat éven át nem is tudott a kabaré műfajától megszabadulni. Ezt az időszakot tekinthetjük a pesti kabaré aranykorának.
A második világháború alatt lemezeit betiltották. Ettől kezdve töltőtolljavítóként nagy szegénységben élt egészen 1951-ben bekövetkezett haláláig. 1930. június 19-én Berlinben újra megnősült, feleségül vette Wald Herta Lujza Margit háztartásbelit.[10]

Sírja a Kozma utcai izraelita temetőben található (1C-6)