Szeretettel köszöntelek a Nótakedvelők Klubja közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Nótakedvelők Klubja vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Nótakedvelők Klubja közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Nótakedvelők Klubja vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Nótakedvelők Klubja közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Nótakedvelők Klubja vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Nótakedvelők Klubja közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Nótakedvelők Klubja vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
Kérjük, add meg, hány másodpercenként változzanak a képek
|
Rózsavölgyi Márk, eredetileg Rosenthal Markusz (Balassagyarmat 1788 körül – Pest, 1848. január 23.) zeneszerző, hegedűművész, a csárdás „atyja”, Rózsavölgyi Gyula édesapja.
Kereskedő család sarja, tanulmányait korán megkezdte és Prágában fejezte be, ahol egy ideig szépírással tartotta fenn magát. 1808-ban került Pestre, ahol mint első hegedűs működött a Magyar Színjátszó Társulatnál. 1813-ban Bajára költözött, itt volt a székhelye az 1819-es tűzvészig. Ekkor Pécsre ment, majd Temesváron volt hegedűs a színházi zenekarnál. 1821 és 1833 között ismét Baján élt. Közben szinte az egész országot bejárta mint hegedűművész. Szerzeményei ismertté váltak, több gyűjteményes kiadványban (Magyar Nóták Veszprém Varmegyéből) helyet kaptak. 1833-ban Pestre költözött, de tovább folytatta hangversenyútjait. 1837-ben a Pesti Magyar Színház (a későbbi Nemzeti Színház) zenekarának koncertmestere volt.
Hangversenyeket adott Pápán, Győrben, Debrecenben, Pozsonyban. Első magyar Társastánc c., utóbb”- körmagyar”-ként ismertté vált műve 1842-ben jelent meg. Az 1840-es években cigányzenészekből állandó együttest szervezett, a Pilvax kávéházban muzsikált. 1845-ben még koncertezett Egerben, Nagyváradon és Nagykárolyban, s újabb vidéki hangversenykörútra indult, de betegsége miatt vissza kellett térnie Pestre.
Haláláig szoros barátság fűzte Petőfihez, aki 1844-ben a Magyar Divatlapban elismerő cikket írt játékáról. A verbunkos zene egyik utolsó, igen magas színvonalú képviselője volt, egyben az első csárdás-komponistánk.
Fia, Rózsavölgyi Gyula, társalapítója volt a Rózsavölgyi Zeneműkiadónak.
|
|
|
Gál Ede írta 1 hete a(z) Weygand Tibor - A hajnal már nem simogat videóhoz:
Ritkán, de más előadóktól is hallott nóta. Stipan Duric szerb...
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kommentáld!