Kutor Gyula Ferenc, Kotory Kutor Gy. Ferenc (Nagyatád, 1888. január 11. – Pécs, 1970. november 1.) zeneszerző, karnagy, pedagógus.

Apjától tanult zongorázni. Kisgyermekként hamar megismerte a kottát. Jól és hamar váltotta a hangnemeket és abszolút hallása volt. Kisebb dalokat rögtönzött. Apja helyett gyakran orgonálta végig a templomi miséket, de otthon magyar nótákat is zongorázott.[3]

Középiskoláit Kaposváron, Pécsett és Csurgón végezete.[4] 1909-ben szerzett tanítói oklevelet Csurgón, majd a Zeneakadámián zeneszerzői és középiskolai zenetanári képesítést.[forrás?] Az akadémia az 1913–14-es tanév első féléve után elbocsátotta, oklevelet nem kapott.[5] Legismertebb tanárai Antalffy Zsíros Dezső, Weiner Leó, Herzfeld Viktor, Siklós Albert voltak.

Megszakításokkal tanítóként, tanárként működött Kaposváron, Nagyatádon és a környező falvakban.[6] Henészen tanító, Budapesten elemi iskolai énektanító. 1914-től a 44. gyalogezred katonája a szerb, orosz és olasz harctéren; megsebesült, hadnagyként szerelt le. [7]

1920-21-ben Bodvicán tanított.

1927-től nyugdíjazásáig a Pécsi Tanítóképző Intézet zenetanára volt, a kántorképző tanfolyam vezetője. Nyugdíjasként a Városi Zenekonzervatórium és a Nagy Lajos Gimnázium óraadó tanára.[8]

A II. világháborúban - megszakításokkal - hátországi szolgálatot teljesített, rövid ideig hadifogságban volt.[9]

Egyénisége, nyelvi gazdagsága tanítványára, Csorba Győzőre is hatott.[10]
Munkássága

Orgonaműveket, oratóriumot, dalokat és egy operettet komponált.

Római katolikus szertartási könyve 1929-ben jelent meg, két preludiumos orgona kötete 1930-31-ben.

Zeneelméleti Alapismeretek címmel kétkötetes tankönyvet írt, szerkesztője volt a "Dalol a Nemzet" című folyóiratnak.

A Gárdonyi Géza és a Berzsenyi Irodalmi Társaság tagja.[11] Tagja volt a Zeneszerzők és Szövegírók Szövetségének, a Szent Cecília Egyesületnek, a Vas Gereben Irodalmi és Művészeti Körnek. Munkatársa volt a Magyar Kórus és a Musica Sacra című egyházzenei folyóiratoknak. Egyik karnagya az Országos Dalosszövetségnek.

Szerzeményeinek kézirata az Országos Széchenyi Könyvtár zenetárában került elhelyezésre.