Pénteken kísérik utolsó útjára Boross Lajost, a "prímáskirályt".

Címkék:  temetés, virrasztás, 100 Tagú Cigányzenekar, Boross Lajos, Beke Farkas Nándor, halálozás, cigányzenész, Fiumei, művészparcella, pírmáűskirály, muzsuikus2014 Július 14    Forrás: RomNet-HBA

Pénteken kísérik utolsó útjára a 89 éves korában elhunyt Boross Lajos prímáskirályt. A Kossuth-díjas zenész gyászszertartásra a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben kerül sor, végső nyughelye a temető művészparcellájában lesz – tájékoztatta a RomNetet Beke Farkas Nándor, a 100 Tagú Cigányzenekar elnöke.

Beke Farkas Nándor, a 100 Tagú Cigányzenekar elnöke a RomNetnek elmondta: a gyászszertartást megelőző este, csütörtökön, a VIII. kerületi Napházban 18 órától tartanak virrasztást, ahol családtagok, zenésztársak, tisztelők és rokonok emlékezhetnek Boross Lajos Kossuth-díjas prímásra, a 100 Tagú Cigányzenekar örökös, tiszteletbeli főprímására, akit július 8-án éjjel, kórházi ágyán érte a halál.

A prímáskirály temetése 2014. július 18-án pénteken 11 órakor a Fiumei úti temetőben lesz, a Kossuth-díjas zenész végső nyughelye a Nemzeti sírkert dísz művészparcellájában lesz.

A Kossuth-díjas zenész az Emberi Erőforrások Minisztériuma saját halottja.

Boross Lajos 1925. január 7-én született, Budapesten. Öt évesen kezdte a hegedülést, édesapjától a kiváló muzsikus Boross Gézától és a kor legjobbjától, a prímáskirálytól - 36. Rácz Lacitól - tanult. 1938-tól 1940-ig az "Öreg Rajkók" zenekarában játszik, ezekben az években többször is a Magyar Rádióban szerepel.

1940-és1942 között a Zeneakadémián tanul Zatureczky Edétől. Önálló zenekarát 17 évesen alakítja meg, a budai Trombitás étteremben. Több filmben is dalra fakasztotta a kor legjobb színészeit. A későbbi években Budapest reprezentativ kávéházaiban, és éttermeiben játszik.

1950-ben megalakult Állami Népi Együttes vezetőprímási posztjára Gulyás László művészetivezető kéri fel, amit Kodály Zoltán is támogat. A 200-tagú együttesen belül, 40- tagú népi zenekar alakult. 1956-tavaszáig, sok sikeres előadást adnak, a világ számos országában.

1956-végén újra a vendéglátó iparban muzsikál, majd Párizsban egy lemezkiadó meghívására több hanglemezfelvételt készít. Párizs után, Tunéziában és Algériában játszik. 1958-ban a Magyar Rádió népi zenekar vezető prímása. A 60-as 70-es években, hazai és külföldi szállodákban, éttermekben muzsikál. Ezekben az időkben, már a muzsikusok példaképévé vált.

Ma már több tanítványa a magyar cigányzene meghatározó muzsikusa. Számolhatatlan rádió, televízió és hanglemezfelvétele készült. 1972-ben a Halászbástya étteremben muzsikál, és ott találkozott Yehudi Menuhin világhírű hegedűművésszel. Menuhint elbűvölte a prímás játéka, ezért felkérte Borosst hogy játsszák el együtt, Brhams V-ik magyartáncát. Később Menuhin "Az ember zenéje" című könyvében megemlíti és méltatja Boross Lajos briliáns játékát.

1981-től a mai napig Rózsadombon a Margitkert étteremben játszik. 1985-ben a prímások királyává koronázzák. Még az évben, novemberben megalakult a világon egyedülálló 100 Tagú Cigányzenekar, amelynek alelnöke és főprímása lesz. 1998-ban egészségi állapotára hivatkozva vissza lép a zenekar tagságától de, mint tiszteletbeli örökös főprímás, a zenekar budapesti fellépésein egy-egy alkalommal fellép.

Pályafutása során, királyoknak, hercegeknek, minisztereknek, világsztároknak, és sok más világhírességnek muzsikált. 2006. március 15-én Kossuth-díjat kapott. Élő legenda. A Királyok prímása - a Prímások királya!

További díjai:

1951: Népköztársaság aranyérem
1951: Berlin, VIT- Díj első helyezés
1952: Népművészetmestere
1953: VIT- Díj első helyezés
1954: Munka Érdemrend arany fokozat
2006: Kossuth-díj

(HBA)