90 éves a nemzet népdalénekese

A beszélt anyanyelv mellett a magyarság önazonosságának kifejezéséhez hozzátartozik egy zenei anyanyelv, mely a magyarság számára a magyar népdalt jelenti. Az anyanyelv és a zenei anyanyelv az a két legfőbb identitásképző az életünkben, mely kora gyermekkortól kezdve meghatározza egész életünket: az első népdalokat édesanyánk és nagymamánk dúdolja fülünkbe, és minél idősebbek vagyunk, annál jobban értjük és érezzük, hogy ez az anyanyelv a legerősebb kultúraképzőnk is, ez különböztet meg bennünket más népektől (Kallós Zoltán: „Addig vagyunk magyarok, míg magyarul énekelünk és táncolunk.”) Történelmünk és földrajzi környezetünk teremtette hagyományaink, egyéni és társas örömünk és szenvedésünk több száz, sőt ezer év alatti rétegződése a magyar népdal, a törzsökös magyarság életérzésével, gondolkodásával, hagyományaival és a generációkon keresztül megélt és átöröklött sorsok sűrítményével.

Madarász Katalin ennek az életérzésnek és hagyománynak a kifejezésében kivételes őstehetség, elődei és kortársai között is egyedülálló képességgel rendelkezik: hangja, mozdulatai, gesztusai, színpadi jelenléte olyan nagyformátumú előadóművészé, aki rendkívüli tehetsége mellett egyszerűségében, a közönséggel való kapcsolatfelvétel képességében is kiemelkedik pályatársai közül, és a legegyszerűbb falusi embert ugyanolyan alázattal szolgálja ki, mint a Carneggie Hall közönségét. Embersége, eredendően pozitív kisugárzása, jókedve, humora mindig sziporkázó. Mindig megénekelteti a közönségét és leereszkedik hozzá.

70 éve szólnak felvételei a rádióból, televízióból. A Grabócz Miklós által megteremtett műfaj, a szórakoztató népdal első és máig legkimagaslóbb előadóművésze. Az első énekes, akivel a Rádió cigánynóta-felvételt rögzít, és rögtön Z-felvétel lesz belőle. Évről évre csodálatosabbnál csodálatosabb népdal- és cigánynóta-felvételek, hazai és külföldi szereplések, és közben természetesen az ún. működési engedély is, mert hát akkoriban ez volt az elvárás. Meg a magyar nóta, amit a közönség amúgy is kér. Megtanulja, megszereti, sőt szerzi is, és kimagasló színvonalon énekli mindannyiunk örömére. Kezdettől fogva a legjobb cigányzenekarok kísérik, de saját harmonikakíséretével is képes a legszínvonalasabb szórakozástatásra.

Gaál Gabriellával műfajteremtő duettet énekel. Felváltva tercelnek, szebbnél szebb cigány hallgatókat és csárdásokat énekelnek évtizedeken át kirobbanó sikerrel a rádióban, televízióban, kultúrházakban és szabadtéri színpadokon egyaránt.

Kiemelkedő műveltségű, rendkívüli intelligenciájú előadóművész, akinek az egyetemes magyar kultúrához való viszonya is példaértékű. Amikor Madarász Katalin népdalt énekel, akkor a magyar néplélek mélyrétegeiből szól hozzánk olyan valószínűtlenül egyszerű szépséggel, őszinteséggel és tisztasággal, amilyet az ember csak az édesanyjától remélhet.

70 év a magyarság és a magyar dalkultúra szolgálatában, 4-5 generáció rajongó szeretetében.

Madarász Katalin a legnagyobb előadóművésze a cigányzenekar kísérte népdalnak, magyar nótának és tréfás cigánydaloknak. A magyarság zenei anyanyelvén olyan egyedülállót és különlegeset alkotott, mint költészetünkben Arany János, magyar prózában Mikszáth Kálmán. Tartsa meg őt a jó isten szeretetben, egészségben és jó kedvben közöttünk még hosszú-hosszú évekig!