Nóta: DANKÓ PISTA - AKINEK ELTÖRÖTT A HEGEDŰJE

Szeretettel köszöntelek a Nótakedvelők Klubja közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 1555 fő
  • Képek - 1453 db
  • Videók - 11870 db
  • Blogbejegyzések - 409 db
  • Fórumtémák - 43 db
  • Linkek - 28 db

Üdvözlettel,
Kustra Gábor
Nótakedvelők Klubja vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Nótakedvelők Klubja közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 1555 fő
  • Képek - 1453 db
  • Videók - 11870 db
  • Blogbejegyzések - 409 db
  • Fórumtémák - 43 db
  • Linkek - 28 db

Üdvözlettel,
Kustra Gábor
Nótakedvelők Klubja vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Nótakedvelők Klubja közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 1555 fő
  • Képek - 1453 db
  • Videók - 11870 db
  • Blogbejegyzések - 409 db
  • Fórumtémák - 43 db
  • Linkek - 28 db

Üdvözlettel,
Kustra Gábor
Nótakedvelők Klubja vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Nótakedvelők Klubja közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 1555 fő
  • Képek - 1453 db
  • Videók - 11870 db
  • Blogbejegyzések - 409 db
  • Fórumtémák - 43 db
  • Linkek - 28 db

Üdvözlettel,
Kustra Gábor
Nótakedvelők Klubja vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Kis türelmet...

Bejelentkezés

 

Add meg az e-mail címed, amellyel regisztráltál. Erre a címre megírjuk, hogy hogyan tudsz új jelszót megadni. Ha nem tudod, hogy melyik címedről regisztráltál, írj nekünk: ugyfelszolgalat@network.hu

 

A jelszavadat elküldtük a megadott email címre.

DANKÓ PISTA - AKINEK ELTÖRÖTT A HEGEDŰJE

1858 junius 14-én 160 éve született Dankó Pista, az ország által kedvelt és elismert nótaszerző és cigánymuzsikus egy elkeseredett pillanatában tett saját bevallása szerint "ott ahol a szív nem terem, mindenki tudni fogja, hogy hol". 9 évesen elvesztette  édesapját, így hamarosan munkát kellett vállalnia, vályogvetőként kereste meg kenyerét.  Mindössze 3 elemit, végzett, szeretett olvasni, saját könyvtára is volt, Dumas, Viktor Hugó Jókai Mór műveit kedvelte. 

Két hónapig Erdélyi Náci a szegedi cigánykirály tanította őt hegedülni. 15 évesen már saját zenekara élén hegedült Szatymazon.   Nem tartozott a hangszervirtuózok közé, de ha játszott a szívéből szólt a muzsika. A  kocsmák, tanyák, vendéglők, közkedvelt musikusa saját szerzeményeivel lopta be magát a szívekbe. Életében mintegy 400 népies műdalt szerzett. 

Dankó Pista, az egyszerű meszelő és vaslapát árus asszony nagy tehetségű fia, a Rigó Jancsi előtti korszak jeles prímása, még Szegeden kötött életre szóló barátságot Gárdonyi Gézával. Abban az időben Szeged Pilvaxának hívták a Kass kávéházát, ahol az úgynevezett "írók asztalánál" avatták szegedivé a városba érkező tollforgatót vagy más jelességet. Dankó Pistának is Kass volt a mindennapos tanyája. Sok szép nóta született itt. Gárdonyinak Dankóval való barátságát számos levél és közel 60 együtt szerzett nóta őrzi. Dankó Pista a millenniumi időkben az úgynevezett Ősbudavárában és a Wekerle kávéházban muzsikált. Érdekes "vetélkedés" zajlott ebben az időben a hegedűs Dankó Pista és a cimbalmos Lányi Géza között, hogy ki a jobb nótaszerző. Sokan ki is akarták játszani őket egymás ellen. Végül Gárdonyi nagy visszhangot kiváltó cikkben döntötte el a vetélkedést, azzal hogy Dankó hegedűvel, Lányi cimbalommal a király a maga helyén.

1887-ben írta egyik legismertebb dalát Pósa Lajos szövegére"Még azt mondják nincs Szegeden boszorkány", majd a "Szőke kislány csit csit csit" és az eltörött a hegedüm kezdetüt. Amikor dalai sikeresek lettek az 1890-es évek vége felé betegeskedni kezdett, a sok nélkülözés küzdés a tüdővész halálosan megbetegíti. 

A 19 századfordulón Dankó Pista a kor legendás prímása volt. Közel félezer nótát komponált, amelyek a magyanóta történet egyik legnagyobb alakjává teszik. Életét végig kísérte a nyomor, pedig fejedelmeknek játszott.

A szatymazi födbirtokos Joó Ferenc tanyáján ismerkedett meg a neves arckép festő leányával a 13 éves Ilonkával. Az apai tiltás ellenére kétszeri sikertelen szöktetés után harmadjára vitte oltárhoz. A kisteleki templomban esküdtek egymásnak örök hűséget. Apósa később megbékül, jelenlétében halt meg budai lakásában tüdőbajban.

Barátai  Ady,Tömörkény, Gárdonyi, Békeffy, Mikszáth, Pósa,  akinek versére írta dalát. Juhász Gyula szeged Schubertjének méltán nevezi. Barátai San Remóba küldik, de meggyógyulni már ott sem tud.Haza térve Budapestre Szent Rókus Kórház  első emeleti kórtermében várja a lassú halált. Betegágyánál jár Jókai Mór, Békeffy Antal, Gárdonyi, Feszty Árpád a festő, Blaha Lujza. Meglátogatta őt Czutor Béla Hódmezővásárhelyről is, akiről a hires Dankó nóta született,  ő az a Béla cigány aki a vásárhelyi sétatéren muzsikált.  Elhatalmasodó tüdőbaja végül 1903 március 29-én vette életét.  

Dankó halálos ágyánál is ott volt Gárdonyi. Hegedűjét Pósa Lajos, utolsó húrjait az egri remete őrizgette. Halálhíre nemzeti gyászt indított el. Mivel a Szegedhez közeli tanyavilágban született, és a karrierje is innen indult el, holttestét díszmenetben hazahozták, és a szegedi Belvárosi temetőben helyezték örök nyugalomra. Ötszáz dalát képviselve ötszáz cigányzenész kiséri a sírjáig és búcsuzott el tőle. "Bölcsődben a koldus fiát ringatták. Koporsódban, mint királyt kisérnek utolsó utadon" (Gárdonyi)

Ady Endre a halálakor verset írt hozzá.

Ady Endre: Dankó

Kanyargó Ér mentén fekete, magyar föld
Volt az én testemnek életet adója,
Földből élő ember az édesapám is,
Olyan rég nem szóltam magyar szóval róla.
Magyar ott a síkon, szívig magyar minden,
Magyar a vér is még az én ereimben.
Hej, hogy olyan ritkán emlékszem meg róla,
Hej, hogy messze tőlem az Ér-mosta róna!...
Nem tehetek róla!...

Énrólam talán ezt eleve rendelték,
Fáradt volt a lélek, hogy belém lehelték,
Novemberi nap volt, sárgult már a róna,
Nincs bennem elég tűz, nem tehetek róla!

Énbennem csak vágy van, messze-messze szálló,
Valami névtelen, valami borzalmas,
Valami sóvárgó...
Úgy-úgy agyonhajszol, úgy-úgy kerget innen,
Úgy-úgy húz magához az idegen isten;
Keletről szakadt törzs napnyugatra szállnék,
Fénynek teremtődtem s árnyék lettem... árnyék...
Nincs bennem magyar tűz - mea culpa - nincsen...

Magyar Dankó Pista, áldjon meg az isten!
Kanyargó Ér mentén... Óh, szállj csak rám, álom! -
Lássam meg a múltat. Aranyozott szárnyon
Borulj rám: hadd tudjak gyermekmódra sírni,
Szálljon meg oly kéj, mit nem lehet elbírni...

Tele van a szívem... Holdas, enyhe éjjel
Mámorossá tesznek erős vadvirágok,
Kábultan pihenve hallgatok egy nótát,
Gyermek szemeimből a könyű szivárog,
Egyszerre szakad rám kárhozat és éden,
Leányok nótáznak csendes faluvégen,
Reszket mellettem a vadba oltott rózsa...
Óh, szent, égből lopott, magyar lelkű nóta...

Magyar Dankó Pista, áldjon meg az isten,
Akinek a lelke elvágyódik innen,
Akit kerget, hajszol sóvár, beteg vágya,
Akinek a lelke magyar földön árva,
Megmenti, megtartja a te magyar lelked,
A te nagy bánatod, a te nagy szerelmed,
A te duhajságod, a te kacagásod...
Visszaadtál nekem egy vesztett világot!...

Kanyargó Ér mentén fekete, magyar föld
Volt az én testemnek életet adója,
Földből élő ember az édesapám is,
Olyan rég nem szóltam magyar szóval róla.
Visszajött az űzött, agyonhajszolt lélek,
Amit csak álmodtam, amibe' csak hittem!...
Magyar Dankó Pista, áldjon meg az isten,
Hogyne szeretnélek, hogyne éltetnélek...

Szeged, Belvárosi temető: I-3-57/59

[szobrász: Stark Antal; ötvös: Szöriné Boga Lujza, 1910] Fotó: Csányiné Bali Emese

Rudnyánszky Gyula Cigány nóta című verse, ami csak Dankó halála után került elő a kéziratok közül:

„De szépen szól a hegedűd,
Aki hallja: sír, nevet.
Füstös cigány, tán szíved van
Ráfeszítve húr helyett?

A nótámban szegény szívem
Vergődését érezik,
Mely kacag a gyötrelemtől
És a kéjtől könnyezik.”


A Dankó nóta jelentősége túlmutat önmagán hiszen olyan korban történik mindez amelyben a magyarságunk megtartó ereje a tét.

 

 A cigányprímás köztiszteletnek örvendett az egész országban, így nem csoda, azonnal halála után mozgalom indult, hogy a híres nótaköltő alakját szobor formájában örökítsék meg az utókornak,  hogy emléke egy szobor formájában örökké fennmaradjon.  Pósa Lajos író állt az országossá terebélyesedett mozgalom élére, aki számos nótában működött közre és mély barátságot ápolt a prímással.

A szobor 9 évvel később, Margó Ede vésője nyomán született meg

A világ első cigány szobra: Dankó Pista a Stefánián Margó Ede alkotása 1912

A legenda szerint Dankó Pista mindannyiszor megpengeti a húrját, ahányszor szűzlány megy el előtte. 


A Dankó emlékmű közadakozásból készült, a történethez tartozik, hogy elegendő pénz sosem gyűlt össze. Ennek ellenére, lám-lám, mit eredményez a köztisztelet: a szobrász csak a márvány anyagáért kért pénzt, ezért a gyönyörű és az idő által is nemesített kiváló munkáért nem kért tiszteletdíjat . Margó Ede – ahogyan Lyka Károly művészettörténész jellemezte: „a hegedűs szobrász” – ebben a líraian megformált, szép, romantikus szoborban rótta le tiszteletét a nótakirály előtt. A legszebb szobrok, talán csak ilyen szeretetteljes közegben tudnak megszületni.


Hosszú-hosszú évtizedekig volt Európában. sőt talán a világban is az első és egyetlen cigány szobor.

A prímás a szabadban, az őt ihlető természetben, a magyar tájat idéző rózsabokor által övezett lugasban, egy lemetszett rózsabokor tőre támaszkodik. Ez a lehető legjobb helye a nótaszületésnek. Lehet búsongatni, mélázni múlton, jelenen, jövőn, ahogy Dankó márványemléke előtt állva is lehet merengeni hasonlókon.

Zenésznek ritkán készül szobra, ezért ez a szobor külön érdekes. Dankót hivatásának teljes vértezetében látjuk itt, miközben hegedűjét pengeti. A zenei géniusz elmélyült pillanata jelenik meg. Az emlékművek elnagyolt ábrázolását meghazudtolóan bensőséges és a művész alkatának megfelelő, azzal összhangba lévő a szobor megformálása. Olyan szobor készült, ami a korban teljesen szokatlan volt: tapintható közelségben van az alak. Fantasztikusan szép erezetű, csipkézett, zseniális részletgazdagsággal van megoldva a háttérben elterülő, az alakot megtámasztó vadrózsabokor. A kicsit rózsaszínes, tört fehéres műemlék gyönyörűen vésett, szépen faragott. A másfeles életnagyságú emlékmű ruskicai márványból készült. Minden részlet a kabát gombjától, a hegedű húrjaiig hihetetlen komponáltan jelenik meg, ami a szobrász zsenialitását tükrözi. Habár a szobor főnézetre van hangolva, hátulról is érdemes megnézni. Az alak kissé kilépő mozdulata és elegáns egzaktsága a romantikusan lobogó talapzattal gyönyörűen van felvezetve. Bármilyen furcsa is a kifejezés, úgynevezett „beszélő talapzatot” látunk ennél a szobornál, amit a neobarokk szobrászat talált ki. Ennek jellemzője, hogy a figura jelentőségére és életművére már a talapzat is utal: mintegy narratívaként teszi értelmezhetővé azt Ez egy portré, hű szobor.  Nem! eszményített alak, Dankó Pista így nézett ki!

 A Stefánia egyik ékessége ez az emlékmű, és remek helyre lelt itt. A márványemléket már eredetileg is a Stefánián állították föl, csak a folyóparthoz közeli részen, a színház bejáratának tengelyében, Erzsébet királynő mélázó szobrának szomszédságában. Komoly fejtörést is okozott ez a városatyáknak, és volt is hosszú vita, huzavona ebből, hogy miként fogadja majd a hírt Bécsben a császári udvar, hogy egy cigány szobra kerül a felséges asszony emlékének társaságába. A nótaszerző figurája végül csak a második világháború után került az akkori Kass Szálló (1934-től Hungária Szálló) előtti háromszög alakú terecskére. A szobor az épülettel együtt hihetetlen szimbiózisban van. Gyönyörű fák vannak a környezetében, és ezek beszédesen bontakozó lombkoronájuk olyan romantikus dicsfényt borít a szoborra, amely megmutatja, hogy olykor még az élővilág is beleérez az emberek eszményeinek világába, és talán éppen annak megfelelően alakul. Itt hála istennek a természet nem benőtte a szobrot hanem éppen élni segíti és talán az értelmezését és megszerettetését is motiválj

Isteni csoda, hogy a cigányprímás emlékének sikerült ilyen tökéletes helyet találni 

Halálának 100. évfordulóján  rehabilitáció történt meg a napjainkban már kivesző félben lévő magyar nóta kultuszának ügyében. A Dankó Pista Alapítvány a cigányprímás halálának centenáriumára, egy emléktáblával látta el a szobrot, amin Juhász Gyula Dankó Pistának című verséből olvasható egy strófa:

„Húzd rá, cigány, te örök, te áldott,
Virulj mindig, dicső nótafa,
Halhatatlan híred ragyogását
Be ne födje feledés hava!”

 

Címkék:

 

Kommentáld!

Ez egy válasz üzenetére.

mégsem

Hozzászólások

Gál Ede üzente 4 hónapja

Méltó Tisztelet a nótaszerző cigánymuzsikus emléke előtt.

Válasz

Ez történt a közösségben:

Kustra Gábor 11 órája új videót töltött fel:

Kustra Gábor 12 órája új videót töltött fel:

Kustra Gábor 12 órája új videót töltött fel:

Kustra Gábor 1 napja új videót töltött fel:

Kustra Gábor 1 napja új videógalériát töltött fel:

Kosár Szabolcs

Kustra Gábor 1 napja új videót töltött fel:

Kustra Gábor 1 napja új videót töltött fel:

Kustra Gábor 2 napja új videót töltött fel:

Kustra Gábor írta 2 napja a(z) Miklós Szilvia - Szilágyi Sándor : Ha szívedbe zárnál videóhoz:

Kedves Johan köszönöm, hogy megnézted. Üdv. Gábor.

Kustra Gábor írta 2 napja a(z) Boros Jolán : Nem zavarom életedet videóhoz:

Híres régi nóták, népdalok... 3. Ha kíváncsi vagy rá , itt cím....

Szólj hozzá te is!

Impresszum
Network.hu Kft.

E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu