– Beszélgetés Ábrám Tibor nóta- és népdalénekessel –

Ábrám Tibor Marosvásárhelyen született 1963-ban, mezőségi szülők gyermekeként. Zenészként 1980-tól vesz részt bálokon, esküvőkön, eseményeken. Öt éve mint nóta- és népdalénekes is rendszeresen fellépései vannak. A Kéknefelejcs Nótatársulat egyik alapítótagjaként kérdeztük eddigi pályájáról, a társulat céljairól.

– Mikor kezdett zenélni? Milyen hangszereken játszik?

– Gyermekkorom óta zenélek, első tangóharmonikámat 14 éves koromban vásároltam. Esküvőkön, bálokon már több mint harminc éve muzsikálunk. Én inkább a billentyűs hangszereket szólaltatom meg – szintetizátor, zongora, harmonika –, de a citerával és gitárral is boldogulok.

– Mikor kezdett el nótát énekelni? Ki inspirálta erre?

– Öt éve kezdtem el magyar nótát és népdalt énekelni, Szilágyi Sándor énekes kezdeményezésére, az ő meghívására. Első ilyen jellegű fellépésem a feleségem szülőfalujában, Csittszentivánon volt, az ottani falunapokon. Azóta ilyen minőségemben is folyamatosan részt veszek különböző rendezvényeken.

– Voltak-e felmenői között zenészek? Honnan örökölte a tehetségét?

– Nem voltak igazi zenész elődeim, mondhatni, elsőgenerációs vagyok. Egyik nagybátyám tudott hegedülni amatőr szinten, nagyapám meg jól énekelt. Ennyi.

– Meg lehet-e élni manapság Marosvásárhelyen, Maros megyében nóta- és népdaléneklésből?

– Nem. A nóta inkább viszi a pénzt, mint hozná. Ez szeretetből működik. Ha szereted, csináld, ha nem hagyd abba! Ez az én véleményem.

„Számomra az egyesület sorsa fontosabb, mint az egyéni érvényesülés”

– Eleget tud-e tenni a felkéréseknek? Vannak-e meghívásai?

– Van, hál′istennek! Elsősorban mint zenészt hívnak meg esküvőkre, bálokba, rendezvényekre a szentkirályi zenekarral. Ennek tagjait fel is sorolnám: Kis Kasza István gitár, Varga Attila hegedű, Gombos József szaxofon, Ábrám Tibor szintetizátor és ifj. Ábrám Tibor énekes. Nóta- és népdalénekesként a nótatársulatunkkal lépek fel, a meghívások, felkérések a társulatnak szólnak. Számomra az egyesület sorsa fontosabb, mint az egyéni érvényesülés.

„A szívből jövő nótázás összekovácsolja az embereket”

– Miért volt szükség az egyesületet létrehozni? Mik a céljai a nótatársulatnak?

– A Kéknefelejcs nemrég alakult meg azzal a céllal, hogy felkutassuk, megkeressük azokat a személyeket, akik szeretik és éneklik a magyar nótát és népdalt kortól, nemtől függetlenül. Céljaink közt szerepel minél több emberhez eljuttatni a magyar népdalt és nótát. A magyar folklór zenei tára olyan bőséges és gazdag, hogy repertoárunkat folyamatosan bővítjük. A szebbnél szebb népdalok, hallgatók és csárdások arra várnak, hogy felkerülhessenek a színpadra. Arra törekszünk, hogy akik szeretik a népdalokat és a magyar nótát, azok szívügyüknek érezzék megtartani, megőrizni, továbbadni azáltal, hogy hallgatják és énekelik. Aki számára pedig még ismeretlen ennek hagyománya, lehetősége nyíljon megismerésére énekeseink segítségével. A nótát, a népdalt nem ráerőszakolni, hanem megszerettetni akarjuk a fiatal korosztállyal! Azt szeretnénk, hogy a közönséggel együtt ápoljuk a magyar kultúrát, őseink hagyományait, hogy ezek a műfajok a jövőben is tovább virágozzanak. A közös éneklés, a szívből jövő nótázás összekovácsolja az embereket, erősíti közösségünket, és olyan baráti légkört teremt, amely derűt hoz valamennyiünk életébe.

– Milyen nagyobb rendezvényeken lépett fel eddig? Jelent-e meg CD-je?

– A Madaras Gábor-emlékesteken léptem fel több alkalommal, a Maros Megyei Koreográfusok és Néptáncegyüttesek Egyesületének rendezvényein, a Forgatag rendezvényein a Kultúrpalotában, a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal, a Nyugdíjasok Egyesülete meghívására különböző eseményeken, több falunapon és így tovább. Három saját CD-m jelent meg eddig: kettő Magyarországon, ifj. Sánta Ferenc és Zenekara közreműködésével, ezeknek címe Vallomásra küldöm a szívem néked és Itt hagyom a falutokat nemsokára. A harmadik Erdélyben, Gyárfás József és népi zenekara segítségével, amelynek címe: Erdélyi mulatós énekek.

„Minden magyar nótát szeretek”

– Egy nótaénekesnek van kedvenc nótája, nótái?

– Van. Minden magyar nótát szeretek. Ha mégis választani kell, mondjuk hármat, ami közelebb áll a szívemhez, akkor ezek lennének: Vallomásra küldöm a szívemet néked, Gyere Bodri kutyám és Szabad-e úgy szeretni azt, aki már a másé.

– Vannak-e példaképei a szakmában?

– A ma élők közt nincsenek. Nagy elődeinkre azonban ma is felnézek: Madaras Gábor, Cseh Judit, Kovács Apollónia. Ők utánozhatatlanok, utolérhetetlenek.

– Hogyan látja a nóta- és népdaléneklés jelenét, jövőjét? Van rá igény? Lesz rá igény?

– Én úgy gondolom, hogy az erdélyi magyar embernek mindig volt és lesz igénye a nótára és a népdalra. Ha be nem gyűrűzik hozzánk is a semmitmondó mulatós zene Magyarországról, akkor lesz jövő is. Ha ez mégis megtörténne, akkor talán sikerül kiölni az itteni emberekből a tiszta forrás iránti igényt.

– Mikor lesz legközelebbi fellépése? Mit üzen olvasóinknak?

– December 18-ára a Marosvásárhelyi Rádió karácsonyi nótaműsorába hívtak me