Augusztus 20. Állami ünnepség Budapesten Évről-évre ünneplés és tiszteletadás vár minket az Államalapítás Ünnepén, augusztus 20-án. Tisztavatás, zászlófelvonás, kitüntetések átadása, családi programok, ökumenikus kenyéráldás, ünnepi szentmise, Szent Jobb körmenet és tűzijáték.
Ajánlom másoknak:

A nemzeti ünnep programjai Budapesten

2014. augusztus 19. (kedd)

10.00-24.00 Magyar Ízek utcája a budai felső rakparton

10.00-24.00 Családi programok és koncertek a Clark Ádám téren

10.30-11.30 Kolompos koncert

18:00 – 19:30 Besh O drom koncert és táncház

19.30 Vendégségben Magyarországon

19:30 – 20:30 Csík János és Kovács Norbert csoportjai: "Vannak ringó bölcsők" - Kárpátalja üzenete

20:30 – 21:30 Fitos Dezső és ifj. Csoóri Sándor csoportjai: Sokszínű magyarok

21:30 – 22:00 4 for Dance

22:00 – 23:00 Szirtes Edina Mókus és Kökény Richárd csoportjai: „Híres nyáj”

23:00 – 24:00 Ghymes együttes

18.00-19.00 Ökumenikus Istentisztelet a Szilágyi Dezső téri Református Templomban

Igét hirdet Dr. Bölcskei Gusztáv református püspök, a Zsinat lelkészi elnöke

---

2014. augusztus 20. (szerda)

8.30-10.00 Díszünnepség a Kossuth téren

Tisztavatás

Katonai tiszteletadás Magyarország lobogója előtt és tisztavatás

A Magyar Honvédség legkiemelkedőbb és leglátványosabb eseménye a tisztavatás. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem újonnan végzett honvédtiszt-jelöltjei az állami vezetők, a szülők, a hozzátartozók és az egész ország nyilvánossága előtt teszik le a tiszti esküt.

A Magyar Honvédség történetében a tisztavatás mindig kiemelkedő jelentőségűnek számított. A tisztavatás megvalósítási formái és a végrehajtás helyszínei változtak a történelem során, de a ceremónia ünnepélyessége változatlan maradt.

A Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémia 1872 őszén jött létre, akkor a tisztavatás helyszínéül az intézmény előtti Nagyrétet (ma Orczy-kertet) jelölték ki. A Ludovika Akadémián az avatottak kihúzott karddal tettek esküt a hazára, amit az eskü végén mondott utolsó mondat is igazol: „A hazáért mindhalálig!”

A II. világháború után a Ludovika épületében 1947-ben felállították a Honvéd Kossuth Akadémiát, majd 1949 és 1951 között az országban 15 tiszti iskola alakult. A tisztavatásokat ezekben a tanintézetekben is augusztus 20-án tartották, valamennyien a saját iskolájuk alakuló terén, ahol a frissen avatottak esküt tettek az Alkotmányra és a Hazára. Az 1957 és 1967 között működő Egyesített Tiszti Iskolán ezt a hagyományt továbbápolták, amely az 1967-ben létrehozott Katonai Főiskolákon is működött két éven át.1969-ben az akkori politikai vezetés úgy döntött, hogy a tisztavatások helyszínéül a Parlament előtti Kossuth teret jelöli ki. Ezen a helyszínen 2006-ig 37 alkalommal tartottak avatási ünnepséget. 1994-ben elmaradt a tisztavatás, a 3 éves képzésről a 4 éves képzésre történő áttérés miatt.

2006-ban a Magyar Honvédség történetében első alkalommal nő volt az eskü szövegének előmondója az augusztus 20-i ünnep alkalmával rendezett tisztavatáson a Kossuth téren.

2007 és 2011 között a tisztavatás ceremóniája a Hősök terén zajlott. 2010-ben új korszak kezdődött a tisztavatások történetében. A honvédelmi miniszter utasítására – a ludovikás hagyományoknak megfelelően – a fiatal tisztek a korona másolata előtt tettek újra esküt, illetve a kardjuk kirántásával tisztelegtek a miniszter előtt. Az eskü szövegébe is visszatért „A hazáért mindhalálig!”- felkiáltás. 2012-ben újra a korábban megszokott helyszínen, a Kossuth téren tettek nyilvános esküt a Nemzeti Közszolgálati Egyetem újonnan végzett honvédtiszt-jelöltjei.

Az ünnep ékköve – a díszzászlóalj

A Magyar Honvédség vitéz Szurmay Sándor Budapest Helyőrség Dandár 32. Nemzeti Honvéd Díszegység szervezeti állományába tartozik a Honvéd Koronaőrség, a Honvéd Palotaőrség és a Honvéd Díszzászlóalj. Fő feladatuk a Szent Korona és a Sándor Palota protokolláris őrzése, nemzeti, állami, katonai ünnepek protokolláris feladatainak ellátása, Magyarország lobogójának katonai tiszteletadással történő fel- és levonása, illetve őrzése.

2012. október 23-án mutatkozott be először az MH vitéz Szurmay Sándor Budapest Helyőrség Dandár 32. Nemzeti Honvéd Díszegység a trikolor színekkel ékesített egyenruhájában.

A Szent Korona őrzését ellátó Koronaőr alegység katonáinak egyenruháját piros, a Honvéd Díszzászlóalj katonáiét fehér, míg a köztársasági elnöki palota őrségét ellátó palotaőrök egyenruháját palackzöld ékítmények díszítik, így adva ki a nemzeti lobogók egységes színét, a piros-fehér-zöldet.

A 2014. augusztus 20-án 8.30 órakor kezdődő tisztavatásra Budapesten a Kossuth Lajos téren kerül sor. A zenés fegyveres alaki bemutató után a Magyar Honvédség Központi Zenekar, a Díszzászlóalj, majd a Nemzeti Lovas Díszegység a zenekar zenéjére a térre vonul. A történelmi zászlóvivők után a nemzeti lobogót tartó katonák is elfoglalják helyüket.

Az ünnepségen beszédet mond Áder János, Magyarország köztársasági elnöke és Hende Csaba honvédelmi miniszter.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem újonnan végzett honvédtiszt-jelöltjei az állami vezetők, a szülők, a hozzátartozók és az egész ország nyilvánossága előtt teszik le a tiszti esküt.

Az ünnepségen beszédet mond Áder János, Magyarország köztársasági elnöke és Hende Csaba honvédelmi miniszter

10.00-16.00 Nyitott Parlament

10.00-18:00 Koncertek a Clark Ádám téren

A Clark Ádám téri színpadon fellép a Magyar Rhapsody projekt, az Ivan and the Parazol, Ed Phillips és a Memphis Petrol, Ferenczy György és a Rackajam, Deák Bill Gyula és zenekara.

A műsort a Petőfi Rádió vezeti

10.00-22.00 Magyar Ízek Utcája, a budai rakparton

10.00-18.00 Családi programok és koncertek a Clark Ádám téri színpadon

10.00 – 12.00 Magyar Rhapsody Projekt

14.00-15.00 Ivan & The Parazol

15.30-16.30 Ferenczi György és a Rackajam

17.00-18.00 Ed Phillips és a Memphis Patrol

18.10-19.00 Deák Bill Gyula és zenekara

18.00 Az ország tortájának ünnepélyes felvágása

15.00 Kenyéráldás és aratómenet a Szent István szobornál

Az augusztus 20-ai ünnep kihagyhatatlan része a kenyéráldás. Az aratás után hagyományosan Szent István-napra sütötték az új búzából készült első kenyeret. Az ünnep jelképe a nemzeti színű szalaggal átkötött kenyér.

A kenyér az életet, a megélhetést és az otthont szimbolizálja. A nemzeti színű szalaggal átkötött kenyérrel fejezzük ki, hogy az élet és a haza összekapcsolódik. Az új lisztből készült kenyér az ünnepi asztal ékessége lett, és jelképévé vált az államiság ünnepének.

A kenyér becsben tartása évszázadok óta elevenen él. Vidéken még a mai napig hagyomány, hogy a kenyér megszegése előtt keresztet rajzolnak a kenyérre. A kenyerek megáldása a templomokban országszerte augusztus 20-án történik.

17.00 Ünnepi szentmise a Bazilikában

18.00 Szent Jobb körmenet

A Szent Jobb, mint országalapító első királyunk csodásan épségben maradt jobb kezének ereklyéje már az István király halálát követő években köztiszteletnek örvendett, azóta pedig a magyar nemzet egyik legjelentősebb és legjellegzetesebb szimbólumává vált.

Bár eszmei értéke és jelentősége szinte megkérdőjelezhetetlen volt a történelmi évszázadok során, története meglehetősen viszontagságos, szinte kalandosnak mondható.

István király halála után trónviszályos, zűrzavaros idők következtek az újonnan alapított állam életében. Ez alatt az évek alatt a fehérvári káptalan, féltve a bebalzsamozott és mumifikálódott holttestet a megszentségtelenítéstől, kiemelte azt a bazilika közepén álló márványszarkofágból és a bazilika alatt lévő sírkamrában rejtette el. Ekkor történt, hogy az épségben megmaradt jobb kezet – annak csodálatos erőt tulajdonítva – leválasztották a király holttestétől, és a bazilika kincstárába vitték. A kincstár őre ebben az időben Merkur volt, aki később eltulajdonította a szent ereklyét és családi monostorába, Biharba vitte. Sokan ennek tulajdonítják, hogy László király, amikor 1083-ban – István király szentté avatása alkalmával – a sírt fölbontatta, Merkurt kitiltotta a sír közeléből. A sír felbontásakor kiderült, hogy a szent király jobb karja hiányzik. Amikor László 1084. május 30-án a bihari monostorba ellátogatott, Merkur ügyes és meggyőző történettel mentette ki magát. László király ezért megbocsátott neki, és még saját fiát, Álmos herceget is megbízta, hogy a bihari famonostor helyébe kőmonostort építsen. Így alapította meg a Szent Jobb megtalálásának helyén első királyunk tiszteltére, valamint a szent ereklye méltó elhelyezésére a Szent Jobbi apátságot. (Az apátság, s a körülötte kialakult mezőváros neve Szentjobb, a mai Románia területén található „Siniob”)

Ekkor vette kezdetét a Szent Jobb nyilvános tisztelete és ünnepe. A szentjobbi apátságban őrzött ereklyéhez évszázadokon át érkeztek zarándokok. A XV. században kezdődött a Szent Jobb vándorútja, amikor a szent ereklyét először Székesfehérvárra, majd a török uralom alatt – Laskai Osvát ferences szerzetespap, történetíró tanúsága szerint – Boszniába, később (1585 körül) Raguzába vitték (a mai Dubrovnik) az ottani domonkos szerzetesekhez. A Szent Jobbot 1590-ben a dominikánus szerzetesek ezüst ereklyetartóba foglalták, majd 1618-ban leltárba vették és Szent István koponyaereklyéjével együtt őrizték.

Mikor Mária Terézia tudomást szerzett az ereklye hollétéről, mindent elkövetett annak visszaszerzése érdekében. Hosszas diplomáciai tárgyalások után a raguzaiak kiadták a nemzeti ereklyét, amit 1771. április 16-án Bécsben csodálhattak meg a hívek. 1771. őszén a Szent Jobbot nagy pompával Budára szállították, majd az uralkodó Mária Terézia az ereklyét az Angolkisasszonyok rendjének gondjaira bízta. Ekkor rendelte el a királynő Szent István napjának, augusztus 20-án történő megünneplését.

Az 1800-as évek elején II. József rendeletére a nemzeti ereklyét a keresztes lovagok férfirendje őrizte. A rend megszűnése után, 1865-től az esztergomi főegyházmegye feladata volt a Szent Jobb biztonságos őrzése. Az 1900-as évek elején a budavári palota Zsigmond-kápolnájába került, ahol 1944-ig volt látható és látogatható. A Szent Jobb történetének megbecsülésekben talán legkiemelkedőbb időszaka a két világháború közti évekre tehető. Ennek is kimagasló eseménye volt az 1938-as esztendő. Még 1937 októberében a Magyar Katolikus Püspöki Kar elfogadta a "kettős szentév" programját, amely a 34. eucharisztikus világkongresszus és a Szent István jubileumi év előkészítésének tervét tartalmazta. Amikor meghirdették első apostoli királyunk halála 900. évfordulójának megünneplését - a Szent István jubileumi évet -, elhatározták, hogy a kereszténység ezen kimagasló ünnepén méltóképpen fognak megemlékezni Szent István királyról, és ez alkalomból a Szent Jobbot körülhordozzák az országban.

A II. világháború alatt a Szent Jobbot az oroszok elől nyugatra menekítették, és egy salzburgi barlang mélyén rejtették el. Itt talált rá az amerikai hadsereg, és megőrzésre a salzburgi hercegérseknek adták át. Később az Amerikai Katonai Misszió három tagja hozta vissza Magyarországra, az 1945. augusztus 20-ai körmenetre. Az ünnepség végén a Szent Jobbot visszavitték az Angolkisasszonyok zárdájába, és ott őrizték 1950-ig, a szerzetesrend feloszlatásáig.

Ezután a Szent István Bazilika plébániájának páncélszekrényében rejtették el, mert ezekben az években már nem volt szabad nyilvános körmenetben tisztelni Szent István jobbját.

1987. augusztus 20-ig, amikor a Szent István Bazilikában Dr. Paskai László bíboros, esztergomi érsek fölszentelte a Szent Jobb kápolnát a Szent Jobb méltó elhelyezése és tárolása céljából. Itt helyezték el első szent királyunk ereklyéjét, amely azóta is nyilvánosan látogatható. Szent István király halálának 950. évfordulóján, 1988-ban ismét sor kerülhetett a Szent Jobb országjárására. Az érseki és a püspöki székvárosokban, valamint a pannonhali bencés apátságban tízezrek fogadták áhítattal és mély tisztelettel a Nemzeti Ereklyét. Az 1989-as rendszerváltást követően minden évben elindul Szent István napján a könyörgő körmenet. 2000-ben, a millennium évében ismételten – eddig utolsó alkalommal – került sor a Szent Jobb országjárásra.

Az ünnepi szentmise után a Szent Jobbot a Magyar Honvédség alakulatai és a körmenet kíséri a Szent István Bazilikától

19.00-21.00 Kívánságlánc a Petőfi Rádióval

21:00 Ünnepi tűzijáték a Duna-parton

Az augusztus 20-i fővárosi rendezvénysorozat elmaradhatatlan eleme a sok százezer érdeklődőt méltán vonzó esti tűzijáték.

Az ünnepi fényjáték a hagyományokhoz híven este 21 órakor kezdődik, elsődleges látványterülete pedig a Duna-part Petőfi híd és Margit híd közé eső szakasza.

Idén a rakétákat négy helyszínről indítják: a főváros jelképének számító Lánchídról, valamint a tavalyihoz hasonlóan a Dunán állomásozó három uszályról, melyekből kettő a Margit híd és a Lánchíd között, egy pedig a Vigadó téri hajóállomás vonalában horgonyoz. A négy helyszín három kilométer hosszan biztosítja a feledhetetlen látványt.

A budai Várban Mesterségek Ünnepe, a budai rakparton a Magyar Ízek Utcája szórakoztatja a látogatókat egész nap.

---

Forrás: augusztus20.kormany.hu honlap