Drága Béla! kedves nótás barátom!

Szeretném hinni, hogy nem gondolod hogy én erről a nagy programról le szeretnélek beszélni, csak engem már annyiszor meg cincált az életnek mondott akármi, hogy már csak a tényeknek és a valóságnak tudok hinni.. A többi mind a VÁGY kategória, és ehhez sajnos én nem értek.
Nekem már csak annyi a vágyam, hogy amikor a prózai-szolgai civil munkám végetér, élhessek a magyarnótának, énekelhessek, videót készíthessek, és örömmel írhassak egy-két sort nektek, akiknek még van ereje ebben a dologban előbbre látni.. Szeretettel és tisztelettel a Ti és a Nóta barátja mAGDA

Válasz

Kedves Magdika és cecília!
Mindkettőtöknek köszönöm hozzászólásotokat, habár kettőtök véleménye ellentétes volt. Magdika a stop-pal míg Cecike a folytatással biztat. Örülök, hogy felváltva kapok optimista és pesszimista javaslatokat, mert ezt olvasva jobban ösztönzi a kedves klubtagokat, hogy ők is elmondhassák véleményüket és letehessék voksukat valamely tábor mellett. Meghát ahogy már előzőleg is írtam, az ellentétes véleményekből alakul ki a tisztánlátás. Én a zenerádió indítását kivitelezhetőnek tartom, de most idézőjel alkalmazása nélkül írom le, nehogy valaki megint félre értelmezze- egyedül nem tudok ezzel a nagy kihívással megbirkózni, ehhez egy apparátus kell, a segitkező, tehetségeinek, képességeinek megfelelő aktivitással járuljon kitűzött célunk megvalósításához.
Kedves Cecike, üdvözöllek a Nótakedvelők új klubtagjaként, kívánom, hogy érezd magad köztünk jól! Láttam a videód, igazi nótásízű énekhangod van, remélem a zsűri is így látta a nótaversenyen.
Kérem kedves Nótabarátaimat, továbbra is szóljanak hozzá az új zenerádió indításának gondolatához, legyen az bíráló vagy biztató!
Üdvözlettel:
Sánta Béla

Válasz

Kedves Bela!
En is csak gratulalni tudok ehez a sokat igerö es sokat nyujto ötletedhez.Valoszinüleg nem egyszerü a megvalositasa,de mint masnak is,siker koronazhatja a te terved is.
Almok,tervek es ötlet nelkül nincs elet.Hinni kell benne.Nem szabad feladni öket,anelkül,hogy meg ne probaltuk volna,megvalositani.Biztos vagyok benne,hogy sokunk tamogat majd ennek a letrehozasaban.
Ki tanacsal, ki tapasztalattal vagy esetleg ötlettel.
Indithatsz egy közadakozasi akciot is ez ügyben,met a "sok kicsi sokra megy"valoban.Ugy ahogy ez erdelyben es vajdasagban megvalosult ugyan ugy ez a te esetedben is valora valhat.Ezt a müködtetö ceget szerintem barhol belehet jelenteni es a müködesi engedelyeket ott megkerni ahol ez egyszerübb.Ez termeszetesen csak egy ötlet,de gondolom sokunk utanna tud erdeklödni ott ahol momentan el.Amiben en tudok nagyon szivesen segitek.
Üdvözlettel,Cecilia.

Válasz

Kedves Béla! Most tudtam csak visszaolvasni a dolgokat, és sietek válaszolni, hogy Te maradjál csak meg olyannak, álmodozónak és nótarajongónak, mert ez az az út, ami neked ki van jelölve. A lehetőségeid meg szerintem olyanok, hogy már az is nagy dolog, hogy a saját lakóhelyeden szervezel esteket, gyűjtöd magad köré a dalolókat. Sajnos a komplikáltabb dolog, mondjuk egy adó leszervezése és fenntartása, még ha lenne is rá lehetőség, a dolog szépségét venné el tőled, és azt nem szabad elkövetni.
Ha csak arra gondolsz, hogy hány kitűnő pedagógus ment tönkre abban, hogy igazgatóvá kinevezték, vagy hány jókezű orvos vált " " adminisztrátorrá" amikor kórházigazgatól lett, mindjárt rájössz hogy mit is írok. Ezt adja nekem az internet, hogy anélkül hogy a magánéleti köreimet felborzolná, vagy kimondhatatlan pénzeket befektetve egy-egy dologba, elinditana egy mókuskerékbe, ahonnét nincs kiszállás, és mégis tudok énekelni, örömöt szerezni magamnak és másoknak.
Lehet hogy koromnál fogva, de én eldöntöttem, hogy mindig csak akkora dologra vágyom, amit bizton elérhetek, és nem fordítják meg a kést a szívemben még annak előtte, hogy valami is történt volna, csak álmodtam egy szépet. Keresd meg kis közösségedben azt a magot, amit jó földbe ültetve, valami " palántaféle" kinő, és már akkor sokat tettél az asztalra !!!! Szívem minden szeretetével üzenem, és kérem, ne engedjed a szád ízét megkeseríteni, mert dalt csak " fájdalmasan boldog" ember tud irni. Magda

Válasz

Kedves Jocókám, kedves Nótabarátaim!
Az idézőjelnek van egy olyan értelmezési módja, hogy azt a bizonyos kifejezést amit leírunk, nem szó szerint kell értelmezni. Látom nagyon felhúztad magad azon a téves értelmezésen , hogy én csak biztatom a cselekvésre a többieket, majd végül a háttérben maradok. Hát akkor nagyon rosszul értelmezed a fogalmazásom, mert én teljesen más ember vagyok, mint amilyennek gondolsz. Nem kérkedni akarok ténykedéseimmel, de egy két példát felsorolok annak érdekében, hogy belásd én az az egyén vagyok aki tesz valamit a magyar nóta megmentése érdekében.
- ha nem is a legaktívabb, de az egyik leggyakrabban hozzászólója vagyok a Nótakedvelők Klubjának.
-Nagyon sok személyt invitáltam ezen klubba
-Lakóhelyemen magyar nóta esteket szervezek jótékonysági célokkal összekötve
-Zenei műveltségem 90 %-át a magyar nóta teszi ki
-Előző mondatomat azzal is alátámasztom, hogy 31 magyarnóta-szerzeményem van, melyek közül 10-zel benevezek az őszi Nótaolimpiára. és nem sajnálom rá a közel 25 ezer Ft-ot, mert nem a győzelem érdekében teszem, hanem hogy minél többet át tudjak adni nótarajongó barátaimnak.
Talán még sorolhatnám érveim, de nincs annak értelme, hogy azt boncolgassuk, ki mennyit tesz az asztalra. Nagyon sokan vagyunk akik tenni akarunk drága kultúrkincsünkért, és én azon vagyok, hogy tegyünk is érte, de mindenki csak annyit amennyi a képességeit nem múlja felül.
Utolsó mondatom, hogy nem az az egyén vagyok aki vizet prédikál és bort iszik.
Egyébként nagyon köszönöm hogy Te is hozzászóltál a témához, mert az érvek és ellen érvek összességéből adódnak az eredmények.
Várom a további hozzászólásokat is, legyen az bíráló vagy biztató!
Üdvözlettel :
Sánta Béla

Válasz

Üdvözöllek Béla barátom.

Amikor először olvastam a felvetett témát akkor igazán komoly kezdeményezésként tartottam számon magamban. Most amikor elolvastam néhány hozzászólást és ezekre a reakciódat, már nem is tartom olyan komolynak. Provokátorból igen sok van. a „fogjuk meg és csináljátok” mondat sűrűn elhangzik. A folyamatos adakozásból biztositani egy rádió működését lehetetlen. Egyszeri adakozásra is nehéz ma az embereketr rábeszélni, nemhogy valakivel szerződést kötni segélykezésről.
Viszont a lakodalmas rádió változatát internetten biztosan meg lehet valósítani. ( a középhullám sőt az URH is már legfeljebb egy két évig fog élni - utána digitalizálódik „EU követelés”) Persze ehez nem provokátornak kell lenni, hanem felválalós embernek, aki biztosít egy 24 órán át működő számítógépet és fenntart egy aránylag nagy kapacitású szervert ( a költsége cca 15000 Ft/év) és van hozzá zenei anyaga, hogy érdekes műsort sugározzon. Ha ehez még párosul egy kis rádiós tudás (az nélkül gyorsan el privatizálódik a dolog - azt sugározza csak ami neki tetszik, esetleg megfekszik a zenei kérések tömkelegének illetve nyomásnak és más fajta zenét kezd játszani) akkor tud működni és napi 100-150 hallgatóval meg kell elégedni az első évben.
Természetesen (ha már én lettem megszólítva mint példa) nálam a lakodalmas (kizárólag Magyar) zene sugárzása párosul egy másik (kiadói) tevékenységgel, ami tulajdonképpen visszahozza a befektetett anyagiakat és igy zárul be a kör (rádiózás - lemezkiadás - koncertszervezés - internettes rádiózás). Na meg a lakodalmas zene közé van vegyítve a létező összes Magyarnóta-felvételem, ami cca 5000 nóta és csárdás.
Ezért kedves Bélám ha álmodat valóra szeretnéd váltani abban szivesen segítek, de kérlek ne provokálj, mert a provokáció nem sok jót ad. IGEN! Álmodni kell nagyot, hogy legalább a fele teljesüljön, de nem szabad várni, hogy az álmunkat más váltja nekünk valóra!
Ébresztő Magyar Nótakedvelők. Harcolni kell a Magyar Nótáért és nem lehet a jelszó „Előre Magyarok majd én hátul maradok”. A Magyar Nóta oltárára mindenkinek le kell tenni áldozatát. Provokálással senki nem segít senkinek.

Baráti üdvözlettel
Pálfi József

Válasz

Kedves Pistukám!
Bevallom őszintén, hogy közel 80-90%-ban ilyen tartalmú válaszra számítottam, mint amilyet leírtál.
De azt is szeretném elmondani, hogy egy árva szóval sem utaltam arra a gondolatra, hogy magamra vállalnám az elképzelésem kivitelezését, és üzemben tartását. Én csak mint kedvcsináló vagy mondhatnám "provokátor" személyét töltöm be ötletem napvilágra hozatalával. A példaként említett Menyhárt Éváék megvalósították a magán rádiót, igaz a férje hivatása, szakmabeli a rádiózással. Lehet, hogy túlságosan optimista vagyok, de ahogy az első cikkemben is írtam, bízom benne, hogy a magyar nóta iránt elkötelezettséget érző barátaink széles táborának anyagi támogatásával megvalósulhatna az "álmom". Szerintem a támogatók részéről, havi 200-300 Ft FOLYAMATOS adakozás életben tudná tartani Nótarádiónkat, csak olyan személyeket, vagy csoportot kellene találnunk, akik társadalmi munkájukkal felvállalnák közös ügyünk lebonyolítását.
Lehet, hogy sokan nagy romantikus álmodozónak gondolnak, de most itt lenne az alkalom a bizonyításra, hogy tudunk és akarunk tenni nemzeti kultúránk identitásáért, mert ez olyan mint az egészségügy. " Ha fizetsz, akkor meggyógyulsz". Ha a kormányra várunk, akkor bizony elvész a magyar nóta, így nekünk kell érte tenni valamit!!!!!
Üdvözlettel:
Sánta Béla

Előzmény

Válasz

Tisztelettel üdvözöllek kedves Béla barátom!
Megmondom őszintén nagyon nagy örömmel szereztem tudomást merésznek is mondható elképzelésedről!!!!!!!!!!!
"Nagy munkát vállal az magára, ki most kezébe lantot vesz..." ugye ismered Petőfi Sándor: A XIX. század költői c. versének idézett sorait?
Nagyon szép, sőt mi több csodálatos elgondolás született meg benned és adja a jó Isten, hogy elképzelésedet siker koronázza!
Mind ez mellet azonban óva intelek! Egy rádió csatorna sugárzásának elindítása, mint te is írod nem egyszerű dolog millió sok-sok kritériumnak kell megfelelni, melyet az ORTT. megkövetel ahhoz, hogy egy csatorna működhessen!
Nem beszélve a csatorna működését, kiszolgálását ellátó stábról, akiknek bizony nem csekély összegű fizetést is biztosítani kell!
Helyiség kell a rádiónak, számtalan olyan kiadás terheli egy rádió működését, amelyhez komoly anyagi háttér szükségeltetik és bizony ha nincs megfelelő támogatottság a háttérben, nagyon nehéz elképzelni egy rádió fennmaradását, életképességének biztosítását
A mi rádiónk önkormányzati támogatással és nem kevés reklám útján befolyt pénzből gazdálkodik és ezzel már azt is elárultam, hogy bizony reklámos szakemberekre is szükség van, mert másképpen sajnos nem megy a dolog! Más a helyzet, ha van olyan személy, aki megfelelő anyagi háttérrel rendelkezik és tudja finanszírozni a rádió működésének költségeit! Helyiség bérleti díjak, közüzemi számlák, víz, villany, fűtés, banki költség, postai költségek, takarítás, stb.!
Mind ez mellet én nagyon nagy örömmel gratulálok az elképzeléshez és bármi féle segítséget kész vagyok megadni, csak pénzt ne kérj!
Nagyon sok sikert kívánva gratulálok az elképzeléshez és sikeres megvalósítást kívánok neked!!!!!!!!!!!!
Üdvözlettel: Szikora Pisti!

Válasz

Kedves Magdika!
Nagyon örülök, hogy végre valaki hozzászólt a cikkemhez, igaz Pálfi Jocó barátunk közölte, hogy feltette a Lakodalmas.com oldalra. Bevallom, hogy sokkal nagyobb érdeklődésre számítottam, amikor ezt a témát felvetettem. Lehet, hogy nagyon sokan utópisztikusnak gondolják az ötletet, és ezért nem szóltak hozzá, de Te kedves Magdika legalább kifejtetted a pesszimista gondolatod, amit nagyon szépen köszönök. Úgy érzem ezen elképzelésemmel nem vagyok egyedül, mert amikor felvetettem a témát, egy pár nap elteltével olvastam a Magyar nóta Klubban, Menyhárt Éva nótaénekesünk ugyanezen témájú felhívását. Beszéltem is a kedves férjével, aki már el is indította mohácsi, saját Nótarádió adását, napi 12 órában, ha jól emlékszem, a középhullám 1485 khz-én. 3-4 megyében fogható. Igaz, nem egyszerű egy ilyen rádióadó beindítása és üzemeltetése, de nagyon szívesen segít az ilyen elképzelés megvalósításában gondolkodó nótaszerető egyénnek. Tehát ahogy az élő példa is mutatja, nem megvalósíthatatlan a többi Nótarádió létesítésének gondolata sem. Tehát kedves nótaszerető barátaim, remélem meggyőző érveket mondtam el, kérlek benneteket, írjátok le gondolataitokat.
Várok minden hozzászólást:
Sánta Béla

Válasz

Kedves Béla! Kedves nótás barátom!
Olyan jó volt olvasni az írásodat, mert amíg olvastam , boldogság töltötte el a szívemet, hogy vannak még emberek akik mernek álmodni, és az álmukat megosszák azokkal, akiknek örömöt akarnak szerezni az álmukkal. Nem akarlak elkedvetleníteni, de ez ilyen formában szinte biztosan csak ÁLOM.
A mai viszonyok között, de ez régen is így volt gondolom, ha nem áll valamilyen anyagi " hatalom" az álmodozó mögött, akkor ez, ilyen méretekben lehetetlen. Nem azért szüntették meg az igényes magyarnóta adásokat, hogy most egy egész rádiót állitsanak rá, hanem szerintem ugyanaz történt mint a termelő üzemekkel, először szétzilálták őket, majd egész mást termeltettek velük mint amire addig használták. Nagy gond itt az is, hogy nagyon sok ember Fekete Pákó szintjére sűlyedt le, már mint ami a zenei izlést illeti, és azt hiszi, hogy attól fog kikapcsolódni, felüdülni a fárasztó napjai után, ha teljes hangerővel hallgatja az " add ide a d.d.t" Sajnos kevesen vagyunk un. vájtfülüek, akik a magyarnóta csodálatos világából töltekezünk. Nézzed csak meg ezt a klubot is. Több száz ember kattint rá a lapra naponta, és a jóég tudja honnan kapott üzeneteket küldözgeti 1o1.-ik ismeretlen ismerősének, ahelyett hogy egypár szót irna arról, hogy az ő nótaszeretete honnan indult, nagypapa vagy nagymama mit szokott énekelni neki, vagy az ő gyerekének, emlékezik -e még arra, hogy a menyasszonytánc alatt az esküvőjén mit muzsikáltak? A több százból csak néhány hajlandó egy-egy mondat erejéig megjegyzést fűzni a videókhoz, pedig ez lehetne a "bére" azoknak az előadóknak, akik amatőrként sokat tesznek azért, hogy a nótát népszerűsítsék.
Ne hogy azt hidd kedves Béla, hogy nem tartom jónak a gondolatodat, csak elgondolkodtam, hogy azt a sok sinifini 24 órán keresztül tam-tamot közvetítő rádióadót ki tartja életben? A legnagyobb baj mégsem ez, hanem az, hogy a gyermekeink sem érzik már értéknek ezt a dolgot, mert elszoktak tőle, vagy rá sem szoktak. Az anyák ma nem nagyon énekelnek a gyerekeknek / bocsánatot kérek minden anyától, aki igen/
úgy jöttek hozzám a múlthéten is a dalárdába, hogy szeretnének énekelni, és mondtam nekik, hogy valamit énekeljenek. No mit gondolsz, mit kezdtek el????? Reppelve, nem énekhangon ordították, a Micsoda nő ez a férfi.. c. dalt. Egyetlen ovodás, vagy kisiskolás éneket sem tudtak, pedig a mi korosztályunk még ma is emlékszik az Egy boszorka van...... és társaira.Az alapoknál lett kikapcsolva a zene, a lélek, és nem tudom minek kellene történni, hogy ez meg tudjon változni. Írom ezt a saját tapasztalatomból, mint hét unokával élő nagymama, és a három " fészekaljból" látom mi a különbség, ahol szól a dallamos zene, vagy ahol tam-tam megy, vagy ahol egyáltalán nem szólal meg az anyuka énekhangon. Elnézést kérek mindenkitől a hosszúra nyúlt gondolataimért, csak még annyit, hogy szívesen álmodozom veled tovább nótás barátom, Béla.
Üdvözöllek Magda

Válasz