Kár ezért a nótáért.

Kedves Ferenc nagyon köszönjük a sok segítséget amit tőled kaptunk és remélem még, hogy kapunk. A klub tagsága, és a magam nevében is nagyon köszönöm. Üdvözlettel: Irén

Válasz

Böröcz Ferenc üzente 7 éve

Az utolsó rész:

Látott bércet, rohanó folyót.
Hallott nótát, vígat, zokogót.
Járt hegyeken, puszták közepén,
Zöld mezőkön, völgyek lágy ölén.
Minden szép volt, ahol elhaladt,
Szíve mégis oly üres maradt.
Idegenben minden keserű.
Húzzad cigány, magyar dalt zengjen a hegedű.

Előzmény

Válasz

Böröcz Ferenc üzente 7 éve

Aki ott a messzeségben

Aki ott a messzeségben, hol a nap lejár,
Szánni való idegenként magyar szóra vár,
Hazahívó régi nóták, csöndes álmodó,
Nyájszomját, furulyaszót, csókért szomjazó,
Álmodik egy fészket rakó boldog fecskepárt.
Hazatérő fáradt vándor, aki messze jár,
Mert itt minden, oly idegen, más a föld szaga.
Azt álmodja minden éjjel: haza, csak haza.

Látott bércet, rohanó folyót.
Hallott nótát, vígat, zokogót.
Járt hegyeken, puszták közepén,
Zöld mezőkön, völgyek lágy ölén.
Minden szép volt, ahol elhaladt,
Szíve mégis oly üres maradt.
Idegenben minden keserű.
Húzzad cigány, sírjon velem ez a hegedű.

Halványul a messzi távol, ismerős a kép.
Letel a fáradt láb, a magyar földre lép.
Három zászló lobog: piros, fehér, zöld,
Köszöntik a fák, virágok, ránevet a föld.
Fehérebb volt talán, több is még ott a kenyér,
Hogy megértik minden szavát, sokkal többet ér.
Szülőanya ez a föld, mely táplál és szeret,
Dédelget vagy megbüntet, és végül eltemet.